A kuty�k h�sev�k. Em�szt�rendszer�k �gy fejl�d�tt, hogy a h�sb�l sz�rmaz� feh�rj�t tudj�k felsz�vni, �s fogazatuk is a h�st�p�shez alkalmazkodott. Ennek ellen�re a kuty�k - �gy, mint az emberek - nem lenn�nek k�pesek kiz�r�lag h�son �lni! Hozz�nk hasonl�an nekik is a t�panyagok egyenl�tett kever�k�sre van sz�ks�g�k. Ezekb�l megfelel� ar�nyban jutnak hozz� a sz�ks�ges mennyis�g� sz�nhidr�tokhoz, zs�rsavakhoz, feh�rj�khez, �sv�nyi anyagokhoz �s vitaminokhoz.

A kuty�k keresg�l� �s�kt�l sz�rmaznak, ez�rt meg tudnak �lni rendszertelen �trenden is, ennek forr�sa l�tsz�lag b�rmi lehet - viszont ez k�ts�gtelen�l t�pl�lkoz�si hi�nyoss�ghoz vezethet.A legt�bb feln�tt kutya egyszer vagy k�tszer egyen naponta, �s �lland�an legyen friss vize.A legt�bb kuty�nak reggel van a f��tkez�se, est�re pedig el�g egy kev�s t�p is.

A kuty�k energiafelhaszn�l�sa �s kal�riaig�nye v�ltoz�.A k�ly�kkuty�knak t�bb kal�ri�ra van sz�ks�g�k, mint a feln�tt kuty�knak, a munkakuty�k t�bb �telt esznek, mint a keveset mozg�k, �s az �regebb kuty�k val�sz�n�leg kevesebbet fogyasztanak, mint a fiatalok.

Mindig szakembert�l k�rj�nk tan�csot, ha nem vagyunk biztosak abban, mennyi t�pl�l�kot adjunk kedvenc�nknek. A kuty�knak nagyj�b�l ugyanazokra a t�panyagokra van sz�ks�g�k, mint az embereknek. A feh�rje a n�veked�shez kell, emellett fontos szerepet j�tszik a sejtek fal�nak fel�p�t�s�ben, �s a gy�gyul� sz�vetek �jra�p�t�s�ben.

Eredet�t tekintve a feh�rje lehet n�v�nyi vagy �llati, de a n�v�nyi feh�rj�kben nincs meg n�h�ny esszenci�lis aminosav, amelyre az eml�s�knek sz�ks�g�k van. A sz�nhidr�tok az energi�t szolg�lj�k a test sz�m�ra. A kuty�k sz�nhidr�tig�ny�ket a sz�razeledelb�l, r�zskeny�rb�l �s a gy�ri jutalomfalatk�kb�l, kutyakekszekb�l nyerik. A zs�rok alapvet� fontoss�g�ak. A vitaminok, illetve az �sv�nyi elemek - mint a kalcium, a foszfor �s a s� - �ltal�ban megtal�lhat�k egy j�l kiegyens�lyozott �trendben, de ha az �llatorvos sz�ks�gesnek tartja, akkor kieg�sz�t�sk�nt m�g adhat�.