Testt�meg: a n�st�nyek 18-55 kg, a h�mek 20-80 kg
Testhossz: 1,3-1,6 m
T�pl�lkoz�s: f�k�pp eml�s�llatok
Szaporod�s: 62-75 nap vemhess�g ut�n 1-14 k�lyk�t hoz vil�gra

A farkas tal�n a legnagyobb ter�leten elterjedt sz�razf�ldi ragadoz�. �szak-Amerika �s Eur�zsia �szaki ter�leteinek meghat�roz� cs�csragadoz�ja, de K�z�p-Amerik�ban, �szak-Afrik�ban �s D�l-�zsi�ban is megtal�lhatjuk k�pvisel�it. Az egykor �sszef�gg�, hatalmas ter�leten ma m�r csak elszigetelt popul�ci�i maradtak fenn a t�lzott vad�szat k�vetkezt�ben. A term�szetes �l�hely�t neh�z meghat�rozni, hiszen a f�lsivatagt�l a tundr�n kereszt�l a tr�pusi es�erd�ig mindenhol meg k�pes �lni, amely nagyszer� alkalmazkod� k�pess�g�t is mutatja.

B�r nagyszer� �s intelligens vad�szk�nt ismert, kisebb r�szben n�v�nyi eredet� t�pl�l�kkal is kieg�sz�ti �trendj�t. Az �llatokban sem v�logat�s, kisebb �llatokat �pp�gy elkap, mint a j�vorszarvas �s p�zsmatulok m�ret� nagy pat�sokat – persze ez ut�bbiakat csapatban vad�szva. A kiszemelt vadat kitart�an �ld�zik hossz� kilom�tereken kereszt�l, majd be�rve a far�ba, l�gy�k�ba �s marj�ba marva ter�tik le �ket. Ak�r 70 km/h-�s sebess�g el�r�s�re is k�pesek. Miut�n a legnagyobb sikerre t�rekednek, els�sorban az eleve h�tr�nnyal indul� legyeng�lt, beteg vagy �reg vadakat szemelik ki. Ez�ltal fontos a szerep�k a pr�dapopul�ci�k sz�m�nak szab�lyoz�s�ban. A zs�km�nyt leter�tve – a h�res farkas�tv�ggyal - fejenk�nt ak�r 9 kilogrammot is k�pesek bel�le elfogyasztani. A d�g�t sem veti meg, gyakran pr�b�lj�k k�z�s er�vel elkergetni m�s farkasokat, medv�ket �s pum�kat friss zs�km�nyuk mell�l. A telep�l�sek szem�ttelepein is megjelennek, hajdan az �si emberi k�z�ss�geket is �gy ker�lgethett�k, amely a kuty�k h�zias�t�s�hoz vezetett.

Az el��t�letekkel ellent�tben a farkasok rendk�v�l magas fokon szervez�d�tt szoci�lis csoportokban �lnek. A farkasfalk�k l�tsz�ma az �l�hely adotts�gait�l f�gg�en 2-36 k�z�tt lehet, de 5-9 egyed az �ltal�nos. Ezek a falk�k tulajdonk�ppen nagycsal�dok, amelyek a vezet� alfa-p�rb�l, �s azok ut�daib�l �llnak, de idegen farkasok is csatlakozhatnak hozz�. Szigor� hierarchia uralkodik a falk�ban, az abszol�t �rnak az alfa-h�m sz�m�t, �t k�veti az alfa-n�st�ny. A vez�rh�met legyeng�l�se eset�n (betegs�g, s�r�l�s stb.) a b�ta-h�m v�ltja fel. A bukott alfa-h�m ilyenkor rendszerint elhagyja a csapatot, de ez sem t�rv�nyszer�. A rangviszonyok j�l nyomon k�vethet�k a t�pl�lkoz�si sorrend megfigyel�s�vel. Hat�rozott domin�ns �s beh�dol� viselked�s�kkel ker�lik el a sz�ks�gtelen �sszecsap�sokat. A rangban alul l�v� farkasok megad�st jelz� viselked�s�nek r�sze, hogy a legs�r�l�kenyebb testr�szeiket k�n�lj�k fel a rangban felett�k �ll�knak. Ez�ltal biztosan elker�lik a domin�ns egyedek v�gzetes t�mad�s�t.

A farkasokra az �v sor�n az egym�st v�lt� "letelepedett" �s "nom�d" �letm�d jellemz�. Tavasszal �s ny�ron egy ter�leten maradnak, m�g a k�lyk�k fel nem n�nek, �sszel �s t�len azonban hatalmas t�vols�gokat j�rnak be �jszak�nk�nt. Ekkor naponta ak�r 200 kilom�tert is megtehetnek, 8 km/h-�s �tlagsebess�ggel.

Er�s territori�lis viselked�s jellemzi �ket, a falka fels�gter�lete az �l�hely adotts�gainak megfelel�en 130-13000 n�gyzetkilom�ter k�z�tt van. A ter�let�ket hevesen v�dik a betolakod�kkal szemben, m�g meg is �lhetik azokat.

A farkas�v�lt�s a horrorfilmek gyakori bet�te, m�g ma is borzong�st kelt az emberben. Ez az egym�st�l nagy t�vols�gokban l�v� farkasok k�z�tti kommunik�ci� leghat�konyabb eszk�ze, �gy jelzik holl�t�ket, �s ter�let�k hat�r�t. Illatanyagokat - ugyanezen c�lb�l - csak az alfa-h�m haszn�l.

A szaporod�s kiz�r�lagosan a domin�ns alfa-p�r el�joga. Vagyis a farkasokra a monog�mia jellemz�, azzal, hogy az alfa-egyed kies�s�vel a rangsorban k�vetkez� veszi �t a hely�t. A szaporod�si id�szak janu�r �s �prilis k�z�tt van, az �szakabbra �l� farkasok eset�ben k�s�bb, mint a d�lebbre �l�k�n�l. A n�st�ny �vente egyszer ivarzik, az �sztrusz 5-14 napig tart. A p�rz�s ut�n a szuka egy od�t �s, amelynek bej�rata el�sz�r lejt, majd emelkedik a v�zbefoly�s g�tl�s�ra. Az �ltagosan 63 nap vemhess�g ut�n vakon �s s�keten megsz�let� k�lyk�ket 3 h�tig csak az anya neveli. A sz�muk v�ltozatos, ak�r 14 is lehet, �ltal�ban 7 szokott lenni. 5-10 nap alatt �llnak talpra, a kezdetben k�k szem�k 10-15 nap m�lva ny�lik ki.

Az id�sebb� v�l� k�lyk�k nevel�s�ben a csapat �sszes tagja r�szt vesz, bele�rtve a visszah�nyt eledellel val� t�pl�l�st is. A sz�l�od�t 8-10 hetes korukban hagyj�k ott a k�lyk�k. J�t�kaik sor�n ekkor m�r kezdenek kialakulni a hierarchia viszonyok k�z�tt�k. A gyorsan fejl�d� fiatalok 10 h�napos korukban kezdenek el a csapattak egy�tt vad�szni.

Ivar�rett� a szuk�k 2 �ves, a h�mek 3 �ves korukban v�lnak. Ekkor elhagyj�k a sz�l�csapatukat, �s megpr�b�lnak �jat tal�lni, alkotni. A farkasok legfeljebb 13 �vig �lnek a term�szetes �l�hely�k�n, a sz�let�skor v�rhat� �lettartam azonban csak 5-6 �v. A vad�szat �s a dominanciaharcok k�zben szerzett s�r�l�sek a leggyakoribb hal�lokok. �llatkertben k�zel 15 �vig is �lhetnek.

A farkasok �s az emberek "egy�tt�l�se" az �skort�l k�l�n�s viszonyt eredm�nyezett: tiszteletet �s rendk�v�li, megalapozatlannak t�n� f�lelmet. Kev�s �llatnak van olyan rossz h�re, mint a v�rengz�nek �s gonosznak �br�zolt farkasnak. Annak ellen�re, hogy nagyon kev�s ember elleni t�mad�sr�l van tudom�sunk. Igaz a h�zi�llatokra nagy vesz�lyt jelentettek, �s ez b�s�gesen el�g okot jelentet eleinknek az ellen�k vezetett irt�hadj�ratokra. Manaps�g a vad�llom�ny v�delm�vel indokolj�k a vad�szatuk sz�ks�gess�g�t, b�r a kutat�sok mind a jelent�s�g�t bizony�tj�k a pr�da�llatok popul�ci�j�nak szab�lyoz�s�ban.

Eur�p�ban, k�zt�k a k�rnyez� orsz�gokban is, csak szigetszer� popul�ci�it tal�lhatjuk. Szerencs�re ma m�r Magyarorsz�gon is v�delmet �lveznek, vagyis nem l�vik ki a d�lr�l �s �szakr�l �tk�borolt egyedeket automatikusan. A jelek szerint Szlov�ki�b�l �t is telep�lt m�r p�r egyed, a G�m�r-Tornai karszton �l egy falka, az Aggteleki Nemzeti Park ter�let�n.

A farkas alfajainak pontos sz�ma ma sem tiszt�zott. K�l�n�sen az amerikai kutat�k szorgoskodtak min�l t�bb alfaj megk�l�nb�ztet�s�ben. A v�lt �s val�s alfajok:

Amerikai alfajok:

Canis lupus alces - Kenai-f�lszigeti farkas
M�r kihalt nagym�ret� alaszkai alfaj.

Canis lupus arctos - Melville szigeti farkas, sarki farkas
Csak az alaszkai Melville �s Ellemsere k�z�tti szigeteken �l. Ak�r 80 kg is lehet, sz�ne feh�r. A legk�s�bb, 3 �vesen v�lik ivar�rett�. �tlagosan 2-3 k�lyke sz�letik. Hab�r nagyvadakat is elejt, els�sorban kisebb r�gcs�l�kkal t�pl�lkozik.

Canis lupus baileyi  - Mexik�i farkas
A legkisebb amerikai farkas, t�mege 27-41 kg. A hajdan Arizon�ban �s �j-Mexik�ban is �l� �llat ma m�r csak Sierra Madre-ban �s k�rny�k�n �l. S�t�t sz�n�ek, �s �k rendelkeznek a legnagyobb s�r�nnyel. 1960-ban l�tt�k le az utols� vadon �l� egyed�t. A manaps�g term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt �l� mexik�i farkasok a 90-es �vekben indult visszatelep�t�si program eredm�nyek�nt foglalhatt�k el �seik f�ldj�t.

Canis lupus beothucus - �j-foundlandi farkas
Kihalt. Szinte teljesen feh�r volt.

Canis lupus bernardi  - Banks-szigeti farkas
Feh�r sz�n� bund�val rendelkez� farkas, a h�t�n l�v� sz�r v�g�n fekete foltokkal.

Canis lupus columbianus - Brit-kolumbiai farkas
Az egyik legnagyobb farkasalfaj, ak�r 70 kg is lehet. Fekete �s sz�rke sz�n�ek.

Canis lupus crassodon - Vancouver szigeti farkas
K�zepes termet�, sz�rk�s-fekete sz�n� alfaj.

Canis lupus fuscus  - Kaszk�d-hegys�gi farkas
Az egyetlen barna sz�n�rnyalat� farkas. K�zepes termet�, feltehet�en kihalt.

Canis lupus hudsonicus - Hudson-�b�li farkas
Vil�gos sz�n�, k�zepes termet� farkas, t�len majdnem feh�r sz�n�. Gyakran nevezik tundra farkasnak is. A r�nszarvas csord�kat k�vetve v�ndorolnak az �v folyam�n.

Canis lupus griseoalbus - Manitoba farkas
Vitatott a l�tez�se, sokan nem tartj�k k�l�n alfajnak.

Canis lupus irremotus - �szak-szikl�s-hegys�gi farkas
K�zepes termet�, vil�gos sz�n� �llat. Egykor hatalmas elterjed�si ter�let�r�l nagyr�szt kipusztult, ma m�r csak Kanad�ban �l.

Canis lupus labradorius - Labrador farkas
S�t�tsz�rk�t�l a majdnem feh�rig terjedhet a sz�ne. K�zepes termet� alfaj.

Canis lupus ligoni - Alexander-szigeti farkas
Kisebb m�ret� alfaj. R�vid sz�re s�t�t sz�n�, ak�r fekete is lehet.

Canis lupus lycaon - Keleti timber farkas
Egykor hatalmas ter�leten elterjedt az Egyes�lt �llamok keleti r�sz�n, d�len eg�szen Florid�ig. V�ltozatos sz�n�ek.

Canis lupus mackenzii - Mackenzie tundra farkas
K�zepes termet� farkas, sz�ne a feket�t�l a feh�rig v�ltozik. A Mackenzie foly� partj�n, �s a Nagy Medve-t�t�l d�lre �l.

Canis lupus manningi - Baffin szigeti tundra farkas
A legkisebb m�ret� sarki farkas.

Canis lupus mogollonensis - Mogollon-hegyi farkas
Kihalt. Hajdan Arizon�t�l �j-Mexik�ig �lt. Alapsz�ne s�t�t volt, feh�r foltokkal.

Canis lupus monstrabilis - Texasi sz�rke farkas
Kihalt. Texasban �s �szakkelet-Mexik�ban �lt. Kistermet�, s�t�t sz�n� alfaj volt.

Canis lupus nubilus - Buffalo farkas
Hajdan Manitob�t�l Texasig terjed� hatalmas, s�ks�gi ter�leten �lt. K�zepes termet�, v�ltozatos sz�n� farkas volt. Eddig azt hitt�k, hogy 1926-ban kipusztult, de a leg�jabb kutat�sok szerint Minnesot�ban, Wisconsinban �s Michigan �szaki r�sz�n fennmaradt.

Canis lupus occidentalis - Mackenzie-v�lgyi farkas
A Mackenzie foly� fels� ter�let�n �l. A nagy termet� alfaj sz�ne v�ltozatos, feket�t�l a majdnem tiszta feh�rig.

Canis lupus orion - Gr�nlandi farkas
Val�sz�n�leg kihalt. Egyes felt�telez�sek szerint k�l�n faj, de erre nincs bizony�t�k. M�sok szerint a sarki farkas (a C.l. arctos) Gr�nlandon �l� popul�ci�ja.

Canis lupus pambasileus - Bels�-alaszkai farkas
Az egyik legnagyobb farkasalfaj A tundra kiv�tel�vel Alaszka nagy r�sz�n megtal�lhat�.

Canis lupus tundrarum - Alaszkai feh�r farkas
Nagy m�ret�, feh�r sz�n� alfaj. Alaszka tundra r�gi�j�ban �l.

Canis lupus youngi - D�l-szikl�s-hegys�gi farkas
Kihalt. Hajdan Nevada, Utah �s Colorado �llamokban �lt. K�zepes m�ret�, vil�gos sz�n� farkasok voltak.

Eur�zsiai alfajok:

Canis lupus albus - Tundra farkas
Finnorsz�gt�l Kamcsatk�ig terjed� tundra �s erd�s tundra r�gi� lak�ja. Nagy termet�, hossz� sz�r�, vil�gos sz�r� farkasok, nagyon hasonl�k az alaszkai feh�r farkasokhoz (C.l. tundrarum).

Canis lupus arabs - Arab farkas
D�lkelet-Ar�bi�ban �l. Kis m�ret�, s�rga sz�n�, r�vid sz�r� alfaj. Mind�ssze 18 kg, �s 66 cm magas. A sivatagi �letm�dhoz val� alkalmazkod�st mutatja a viszonylag nagy m�ret� f�le. P�rban, vagy kisebb, 3-4 f�s falk�kban �l. A legnagyobb vesz�lyt a helybeli kuty�kkal val� kevered�s jelenti �llom�ny�ra.

Canis lupus campestris - Sztyeppi farkas
Kis m�ret� farkas, amely K�z�p-�zsia v�gtelen sztyepp�in �l. R�vid sz�re sz�rke sz�n�.

Canis lupus communis - Orosz farkas
Oroszorsz�g k�z�ps� r�sz�n �l.

Canis lupus cubanensis - Kaspi farkas
A Kaspi-t� �s a Fekete-tenger k�z�tti r�gi� lak�ja.

Canis lupus deitanus - Spanyol farkas
Kipusztult. Spanyolorsz�gban �lt.

Canis lupus hattai - Jap�n farkas
Kihalt. Hokkaido szigeten �lt. Canis lupus rex n�ven is ismert.

Canis lupus hodophilax - Hondo jap�n farkas
Kihalt. Hondo sziget�n �lt. Az utols� egyedet 1905-ben �lt�k meg.

Canis lupus italicus - Olasz farkas
Olaszorsz�g ter�let�n �l.

Canis lupus laniger - Tibeti farkas
K�zepes termet� farkas, hossz�, vil�gos sz�rre. Tibetben, D�lnyugat-Oroszorsz�gban, K�n�ban, Mandzs�ri�ban �s Mong�li�ban �l. Canis lupus chanco n�ven is ismert.

Canis lupus lupaster - Egyiptomi farkas
Egyiptomban �s L�bi�ban �l.

Canis lupus lupus - K�z�ns�ges farkas
A k�zepes termet�, s�t�t sz�r� alfaj egykor Eur�pa szerte k�z�ns�ges volt, ma m�r csak szigetszer� popul�ci�i tal�lhat�k meg. Magyarorsz�gon is ez az alfaj telep�l vissza.

Canis lupus minor - n�di farkas
Angolul "osztr�k-magyar farkas" n�ven eml�tett r�vid sz�r�, v�rhenyes sz�n�, kis m�ret� alfaj lehetett a m�r kipusztult n�di farkas. A jelenleg elfogadott n�zet szerint a rejt�lyes �llat nem m�s, mint az aranysak�l. Ennek ellentmondanak a fajt�r�l sz�l� le�r�sok, amelyek vizsla nagys�g�nak eml�tik, �s azt, hogy �lland� vesz�lyt jelentettek a h�zi�llatokra.

Canis lupus pallipes - Indiai/ir�ni/�zsiai farkas
Ir�nt�l Indi�ig �l�, viszonylag kis m�ret� alfaj. Sz�re r�vid, bund�ja s�r�, barn�s sz�n�. A f�lei viszonylag nagyok. A vad�szat mellett a kuty�kkal val� kevered�s jelenti a legnagyobb vesz�lyt �llom�ny�ra.Canis lupus desertorum n�ven is ismert.

Canis lupus signatus - Ib�riai farkas
�szak-Spanyolorsz�gban �l�, k�zepes termet� alfaj. Ny�ron r�vid, t�len hosszabb sz�r�.