A fajta eredete:

Az 1800-as �viek elej�n Angli�ban �s Sk�ci�ban a vad�szat bet�lt�tte mind a sport, mind pedig az �lelemszerz�s gyakorlati szerep�t. 
       Egy k�zepes termet�, a vad nyom�t k�vet�, v�zben �s sz�razon egyar�nt dolgozni k�pes kutya ir�nti ig�ny el�t�rbe helyezte a retrievereket. A Golden Retrieverek fejl�d�se legink�bb lord Tweedmonth (Invemess-Shirl. Sk�cia) 1835-1890 k�z�tti feljegyz�seiben k�vethet� nyomon.
       Ismeretes, hogy a Golden Retriever kialak�t�s�ban szint�n felhaszn�lt�k a Tweed Water Sp�nielt, valamint a k�nnyebb fel�p�t�s� �jfundlandit is. M�s fajt�k is r�szt vettek a keresztez�sben, pld. �rszetter, egy�b v�zi sp�nielek. A v�zb�l val� elhoz�s igen fontos volt �s a vad�szoknak olyan kuty�kra volt sz�ks�g�k, amelyek b�rt�k a hideg vizet, j�l �sztak �s boldogultak a s�r� aljn�v�nyzetben is. Lord Tweedmonth az els� s�rga Retriever�t, Nous-t (azaz Wisdom-ot) Brightonban 1865-ben v�s�rolta meg. 
Nous Chichester Earlje teny�szet�b�l sz�rmazott. Egy 1870-b�l sz�rmaz�, Nous-t �br�zol� f�nyk�pen  nagy, hull�mos sz�rzet� Golden Retriever l�that�. A British M�zeumban n�h�ny festm�nyen hasonl� t�pus� kutya l�that�. Tweed River ment�n �lt ebben az id�ben a Tweed Water Spaniel (Tweed vizi sp�niel), mely a Golden Retriever fajta kialak�t�s�ban nagy szerepet j�tszott. Ez a kutya minden k�r�lm�nyek k�z�tt k�pes volt a vadat elhozni. British Dogs (Brit Kuty�k) (1881.) szerz�je, Dalziel szerint a Tweed v�zi sp�niel sz�ne vil�gos liver volt, t�m�tt, g�nd�r sz�rzettel. Farka hossz� �s cs�ng�, f�lei s�lyosak, h�sosak, kev�s sz�rrel fedettek, mells� l�bak z�szl�sak, h�tuls� l�bak sima sz�rrel fedettek, k�p alak� feje volt,  enyh�n lel�g� ajkakkal. B�r eme v�zi sp�niel fajta eredete az id�k hom�ly�ba v�sz, nem lehet �tsiklani a Golden Rerieverek kialak�t�s�ban j�tszott szerepe felett. Feljegyz�sek szerint Noust egy Bill nev� Tweed v�zi sp�niellel p�roztatt�k 1867­68 �vekben. Be11e sz�ne liver volt. Ebben az id�ben livernek nevezt�k a barn�t�l az �zbarn�ig vagy homoksz�nig terjed� sz�neket. Nous �s Belle p�roztat�s�b�l 4 s�rga k�ly�k sz�letett, Crocus, Cowslip, Primose, Ada. Cowslip fontos szerepet j�tszott lord Tweedmonth s�rga retrieverek kialak�t�s�t c�lz� teny�szet�ben. Corwslip-et (szuka) k�s�bb egy Tweed v�zi sp�niellel p�ros�tott�k �s megtartottak ebb�l az alomb�l egy szuka kiskuty�t. Ezt a kuty�t Ada egyik lesz�rmazottj�val p�roztatt�k. Ada  p�roztat�s�b�l­ s�rga k�lyk�k sz�lettek, a tov�bbi p�roztat�sokn�l felhaszn�lt�k az �rszettert �s a Tweed v�zi sp�nielt is. Felt�telez�sek szerint Blood­hundot is felhaszn�lt�k a fajta kialak�t�s�n�l. 
Golden Retriever teny�szt�sben fontos szerephez jutott a vonalteny�szt�s, ami abban az id�ben ritk�n alkalmazott teny�szt�i m�dszer volt, mivel Nous �s Cowslip t�bbsz�r is szerepelt a t�rzsk�nyvekben.
     A S�rga vagy Golden Retriever a XIX. sz�zad v�g�n v�lt n�pszer�v� Angli�ban. Az els� olyan Field Trial-t (mezei verseny), melyen Golden Retriever gy�z�tt, 1904-ben rendezt�k meg Angli�ban. Els� �zben 1908-ban, az Eystal Palace-ban �ll�tottak ki Golden Retrievert Flat Soats (Golden) n�v alatt. Tov�bbi Retrievereket 1909-ben �s 1913-ban �ll�tottak ki Flat Coats elnevez�s alatt egy�b retrieverekkel csoportos�tva. 1913-ban sz�n�k szerint k�l�nv�lasztott�k �ket �s arany vagy s�rga retrieverkk�nt szerepeltek. Angli�ban megalakult az els� Golden Retriever Klub. 
Utaz�k amerikai l�togat�sukb�l haza­t�rve hoztak magukkal kuty�kat �s �gy tudni, hogy az 1890-es �vekben az USA-ban �s Kanad�ban is voltak Golden Retrieverek. Nagy Britanni�b�l �s Kanad�b�l sz�rmaz� goldenek az 1920-as �s 1930-as �vekben elker�ltek USA keleti �s nyugati partvid�k�re is. Az Amerikai Kennel Klub az els� Golden Retrievert 1925 november�ben  t�rzsk�nyvezte. Igaz, hogy kor�bban is t�rzsk�nyveztek Golden Retrievereket, de csak retrieverk�nt, nem eml�tve a sz�n�ket. Kanad�ban 1927-ben  t�rzsk�nyvezt�k el�sz�r �n�ll� fajtak�nt. A Golden Retrieverek az 1930-as, 1940-es �vekben terjedtek el az USA-ban.  Els�sorban vad�szkutyak�nt haszn�lt�k �ket, azonban n�h�nyukat ki�ll�t�sokon is bemutatt�k.
     A tulajdonosok �s teny�szt�k lelkiismeretes munk�t  v�geztek, mivel egy er�teljes, j� ki�ll�s� vad�szkutya kialak�t�s�ra t�rekedtek. Egyre t�bb teny�szt� �ll�totta ki retriever�t kutyaki�ll�t�sokon.  Mindent �sszev�ve a s�t�tebb sz�n� kuty�kat helyezt�k el�nybe, azonban volt  n�h�ny k�zepesen aranysz�n� egyed is. Mind a s�t�t, mind pedig a vil�gos sz�n� kuty�k r�szt vettek az angol Field Trial-okon, a sk�ciai �s angol ki�ll�t�sokon is. Ugyan �gy t�rt�nt USA-ban �s Kanad�ban is.  Kiegyens�lyozotts�g, eg�szs�g, vid�ms�g, kik�pezhet�s�g �s temperamentum.  Ezek azok a tulajdons�gok, melyek els�sorban sz�m�tanak a fajta kedvel�inek. 1936-ban Angli�ban �s Sk�ci�ban m�dosult a standard  �s enged�lyezte mind  a vil�gosabb, mind a s�t�tebb sz�nt. Mivel az amerikai ig�nyek kiel�g�t�se miatt egyre t�bb kuty�t import�ltak Angli�b�l �s Sk�ci�b�l, a  vil�gosabb sz�n a s�t�ttel egy�tt beker�lt az orsz�gba. Az igen vil�gos  sz�nt sem Amerik�ban, sem Nagy Britanni�ban nem kedvelt�k. Az Egyes�lt �llamokban �s m�s orsz�gokban a Golden Retriever Klubok  sokat tesznek az�rt, hogy a fajta sz�nvonal�t n�velj�k. Manaps�g a  Golden Retrievereket sikeresen alkalmazz�k Field Trial-okon, vad�szatokon, k�s�r�kutyak�nt �s vakvezet� kutyak�nt. A Golden Retrieverek kiv�l�  szagl�s�t egy�b ter�leteken, mint pld. k�b�t�szer felkutat�sn�l is j�l hasznos�tott�k.

A Golden Retrieverek mindezen j� tulajdons�ga hozz�j�rult ahhoz, hogy  a fajta n�pszer�s�ge rohamosan n�.

�LTAL�NOS MEGJELEN�S

Szimmetrikus, er�teljes, akt�v kutya, er�s �s j�l egybefogott, nem neh�zkes, nem hossz�1�b�, bar�ts�gos megjelen�s�, lelkes, figyelmes �s magabiztos egy�nis�g�. l�v�n els�dlegesen vad�sz kutya ki�ll�tani munka kond�ci�ban kellene. �ltal�nos megjelen�se kiegyens�lyozotts�ga, (test) tart�sa �s rendeltet�se nagyobb jelent�s�g� mint az egyes r�szletei. B�rmilyen az ide�lisnak le�rtt�l val� elt�r�s olyan fok� hib�nak sz�m�t, amennyire befoly�solja a fajta rendeltet�s�t, vagy amennyire ellent�tes a fajtajelleggel.

M�RET, AR�NYOK, SZIL�RDS�G

M�RET

Kanok marmagass�ga 58,50 - 61,00 cm 
                                          (23-24 inch), 
szuk�k marmagass�ga 54.5 - 57,10 cm
                                           (2I,5 - 22,5 inch). 
A megadott m�retekt�l val� 2,54 cm-n�l kisebb elt�r�s ar�nyosan b�ntetend�. A 2,54 cm-n�l nagyobb elt�r�s kiz�r� ok. Mellcsontt�l a farig m�rt hossz enyh�n nagyobb, mint a marmagass�g 12:11 ar�nyban. 
Kanok s�lya 29 - 34 kg 
                  (65-75 pounds), 
szuk�k s�lya 25 - 29 kg 
                   (55-65 pounds).

FEJ

Sz�les koponya, hosszanti �s oldal ir�nyban enyh�n �velt, a homlok �s nyakszirt csontok kiemelked�se n�lk�l. Stop j�l hangs�lyozott, de nem meredek. Az arcorri r�sz m�ly �s sz�les, majdnem olyan hossz�, mint a koponya. Egyenes profil� fang, ami finoman �s er�teljesen csatlakozik a kopony�hoz. Oldal vagy fel�l n�zetben enyh�n sz�lesebb a stopn�l mint a hegy�n�l. Az ajkak nem neh�zkesek. Bajusz/szak�ll elt�vol�t�sa megengedett, de nem prefer�lt. A szemek bar�ts�gos, intelligens kifejez�s�ek, k�z�pm�ret�ek, szorosan z�r�d� szemh�jjal, egym�st�l megfelel� t�vols�gra helyezkednek el �s a szemg�d�rben j�l �lnek. Sz�n�k ink�bb s�t�t barna, a k�z�p barna elfogadott. Ferde, keskeny, h�romsz�glet� szemek rontj�k a megfelel� kifejez�st, ez�rt b�ntetend�k. 5zem feh�rje �s a pislog� h�rtya egyenesen el�re n�z�skor nem l�that�. Kuty�kat, melyek a szemh�jak vagy szempill�k funkcion�lis abnormit�s�nak jel�t adj�k (�gy mint de nemcsak tr�chiasis, entropion, actropion vagy distichiasis) a ringb�l ki kell k�ldeni.

F�LEK

Ink�bb r�videk, melyek el�ls� sz�le j�l a szem m�g�tt �s �ppen a f�l�tt szorosan az arcokra esnek. Ha el�re h�zzuk �ket cs�csk�k �ppen betakarja a szemet. Alacsonyan ag�r kop�szer�en t�z�tt f�l hiba. ORR fekete, vagy feket�s barna, de a vil�gosabb �rnyalat hideg id�ben nem hiba. R�zsasz�n orr, vagy komoly pigment hi�ny, hiba. Fogak oll�s harap�s�ak, melyben az als� fogsor k�ls� sz�le �ppen �rinti a fels� fogsor bels� sz�l�t. el�re, vagy h�tra harap�s kiz�r� ok. Fogak szab�lytalan elhelyezked�se, illetve �sszeharap�s nem k�v�natos, de nem �sszet�vesztend� az el�re-h�tra harap�ssal. Teljes fogazat. Nyilv�n val� r�sek s�lyos hiba.

NYAK

K�zepesen hossz�, fokozatosan torkollik a j�l elhelyezked� v�ll h�ts� r�sz�hez, er�, izmos megjelen�st adva. Nem lehet lebernyeges. Fels� vonal enyh�n lejt a mart�l a far fel� �ll�s vagy mozg�s k�zben. Lejt�s fels� vonal, bog�r vagy himb�l�dz�s, laza h�t, hiba.

TEST

J�l kiegyens�lyozott, r�vid, m�ly sz�les mellkassal.

MELLKAS

a mells� l�bak k�z�tt legal�bb olyan sz�les, mint egy z�rt f�rfi k�z a h�velykujjal egy�tt, j�l fejlett el�ls� r�sszel. Szegy a k�ny�kig �r.

BORD�K

Hossz�ak �s �veltek de nem hord� alak�ak, j�l a h�ts� r�sz fel� kiterjedtek. �gy�k r�vid, izmos, sz�les �s m�ly, kev�ss� felh�zott. Laposs�g, keskeny mell, a szegy m�lys�g�nek hi�nya, als� vonal t�lzott felh�z�sa hiba.
FAROK j�l t�z�tt, t�v�n�l vastag �s izmos k�veti a far term�szetes vonal�t. A farkcsontok v�ge el�ri, de nem haladja meg a cs�nkot. Hord�sa vid�m, egyenes vagy enyh�n felfel� kanyarod�, soha nem kunkorodhat a h�t f�l�, �s nem lehet a l�bak k�z�tt.

FRONT

Izmos, a h�ts� r�sszel harmonikus �s k�pes a szabad mozg�sra. Lapock�k hossz�ak, j�l h�trany�lnak, fels� sz�l�k meglehet�sen k�zel esik egym�shoz a marn�l. A felkarok kb. ugyanolyan hossz�ak, mint a lapock�k, a k�ny�k a lapock�k fels� cs�csa alatti vonalban helyezkedik el a bord�khoz k�zel lazas�g n�lk�l. A l�bak el�ln�zetben egyenesek er�s csontozat�ak de nem durv�k. A cs�d r�vid �s er�s enyh�n 1ejt a gyenges�g l�tszata n�lk�l. Farkas k�rm�ket az els� l�bakr�l el lehet t�vol�tani, de �ltal�ban rajta hagyj�k. Mancs k�zepes m�ret� kompakt, megfelel�en h�sos, vastag talpp�rn�kkal. Felesleges sz�r ki�ll�t�sra term�szetes m�ret�re �s form�j�ra v�ghat�. Sz�tter�l� vagy ny�ll�b hiba.

H�TS�R�SZ

Sz�les �s er�sen izmolt. A far enyh�n lejt a medencecsont kiss� nagyobb sz�gben lejt (a v�zszintest�l cca. 30 fokban). Term�szetes helyzetben a combcsont a medenc�hez kb. 90 fokos sz�gben kapcsol�dik. A combok j�l �veltek, a cs�nk j�l leny�l�, r�vid, er�s h�ts� cs�ddel. L�bak, mint el�l egyenesek h�tul n�zetben. Teh�n�ll�s, O �11�s, g�rbe (sarl�) cs�nkok hiba.
SZ�RZET s�r�, v�zz�r� d�s aljsz�rzettel. A fed� sz�rzet er�s, rugalmas se nem durva se nem selymes, testhez simul�, lehet egyenes vagy hull�mos. Term�szetes trimmel�s n�lk�li nyaksz�rzet. Az els� l�bak h�tulj�n �s a hason enyh�n pih�s, a mellen, combok h�tulj�n �s farok alatt er�sebben pih�s sz�r. A sz�rzet a mancsokon, fejen els� l�bakon r�vid �s egyenletes. T�lzott hossz�s�g�, laza, nyitott, puha sz�rzet nagyon nem k�v�natos. A l�bakat lehet trimmelni ki�ll� sz�r�ket lev�gni, de a sz�rzet term�szetes megjelen�s�t �s vonal�t v�g�ssal ny�r�ssal megv�ltoztatni nem szabad.
SZ�N gazdag, csillog� arany k�l�nb�z� �rnyalatai. A pih�s sz�r�k lehetnek vil�gosabbak, mint a sz�rzet t�bbi r�sze. Az arc vagy a test �sz�l�se miatti sz�rke vagy feh�r sz�r�ket, illetve a mellen n�h�ny feh�r sz�rsz�lat nem sz�m�tva b�rmilyen feh�r jel m�rt�k�nek megfelel�en b�ntetend�. Megengedett vil�gosabb sz�n�rnyalat nem �sszet�vesztend� a feh�r jelekkel. Sz�ls�s�ges testsz�n, ami vagy nagyon vil�gos vagy nagyon s�t�t nem k�v�natos.
Vil�gos sz�n� k�lyk�k eset�ben, ha sz�n�k a korral v�rhat�an �rni fog rugalmasan kell b�r�lni. B�rmilyen �szrevehet� fekete vagy m�s elt�r� sz�n s�lyos hiba.

MOZG�S

�get�skor a mozg�s szabad, l�gy er�teljes �s j�l koordin�lt megfelel� l�p�shosszt mutat. B�rmilyen sz�gb�l n�zve a l�bak soha nem fordulnak ki vagy be nem l�pnek keresztbe egym�snak. A sebess�g n�veked�s�vel a l�bak a test s�lyvonal�nak k�zepe fel� mozdulnak el. Aj�nlott, hogy a kuty�kat laza p�r�zon mutass�k be, hogy a term�szetes mozg�s l�tsz�dj�k.

TEMPERAMENTUM

Bar�ts�gos, kisz�m�that� �s megb�zhat�. Veszeked�s vagy bar�ts�gtalan hajlam norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt m�s kuty�k vagy emberek ir�nt, el�jel n�lk�li f�l�nks�g vagy idegess�g nem a fajta jellemz�je. Az ilyen megnyilv�nul�sok m�rt�k�knek megfelel�en b�ntetend�k.

KIZ�R� OKOK

- Standard szerint magass�gt�l val� t�bb mint 2,54cm 
   (1 inch) elt�r�s
- H�tra vagy el�re harap�s

T�lz�s n�lk�l �ll�thatjuk, hogy manaps�g a golden retriever egyike
a legn�pszer�bb kutyafajt�knak.

A legt�bb eur�pai orsz�gban, Amerik�ban �s sok d�li orsz�gban is
tal�lkozhatunk vele, vid�ken ugyan�gy, mint kisebb-nagyobb v�rosokban.
Csal�di, vad�sz-, vakvezet�-, rend�r-, v�mvizsg�l�-, kutyak�nt, hegyi �s

katasztr�fament� alakulatok tagjak�nt k�s�rik az embert.

�lnek palot�kban, vill�kban, de lak�telepi lak�sokban, vad�szh�zakban is.

B�rki b�rhol tal�lkozik egy golden retrieverrel, biztos, hogy k�z�mb�sen
nem megy el mellette, oly megragad� bar�ts�goss�ga, nyugalma,
b�szke tart�sa �s sz�ps�ge. Megjelen�se �s n�pszer�s�ge miatt
kedvelt rekl�mfigura is; el�szeretettel mutatnak be mindenf�l�t a k�p�vel.

A golden retriever kialakul�sa, �pp�gy, mint sok m�s fajt��, a XIX.
sz�zadra tehet�. Fajtatiszta teny�szt�s�t a XIX. sz�zad k�zepe t�j�n
I. Lord Tweedmouth kezdte meg Sk�ci�ban, majd v�g�l 1913-ban
regisztr�lja az angol Kennel Club, mint hivatalos fajt�t. Az�ta t�bb
t�pusv�ltozaton ment �t, de maradt mindv�gig kit�n� �s m�ni�kus
apport�roz� kuty�ja a vad�sznak, j�t�kos, de m�gis nyugodt t�rsa
a csal�dban a gyerekeknek, id�seknek, mozg�s-, l�t�s- �s lelki
s�r�lteknek egyar�nt, �s sz�ps�ge miatt a ki�ll�t�sok, rekl�mok �s
filmek egyik szt�rja; ennek k�sz�nheti a kuty�s vil�gban befutott
p�ratlan karrierj�t.

www.gportal.hu/golden-retriever